Reggel mosolyogva ébredek

Szeretem a frissen főtt kávé illatát

Befelé még zümmögök pár sort a trolin

Megint megpróbáltak fellökni, de nem húzom még fel magam

Szeretek végigjönni a fasoron

Már várom a sarkon lesekedő, apró fenyőillatfoszlányt

Jó újra látni benneteket

Hagyjátok abba, fáj az oldalam!

De hát ez rutinfeladat, hogyhogy nem sikerült?

Elrontotta a statisztikát? Ne már.

Fogalmam sincs, meg kell ismételni.

Akkor próbáljuk talán így, hátha jobb lesz

Halló? Most nem tudom kitölteni, talán tíz perc múlva

Hogyhogy délig kell leadni?

Gyűlölöm az adminisztrációt.

Na, ez a görbe már majdnem jó, tegyél bele csak tíz mikromólt

Azta, de gyönyörű, ilyen nincs is

Sikerült? Sikerült.

Még az is lehet, hogy időben elindulok

Neee, nem akarok most megbeszélni

Már eltelt az a másfél óra, nagyon mennék

Kurvaélet, ma se takarítok

Aztán elkapom a szembejövő villamosban ülő kissrác mosolyát

Találkozunk a bolt előtt?

A kedvenc pénztárosnénim van

Mindenkihez van két jó szava

Ha meglátom, egy picit elszégyellem magam

Köszi, hogy hoztad a szatyrot

Megkóstolod? Szerintem egy kis fűszer még kell bele.

Imádok veled kotyvasztani

De ha bealszol, egyedül nem akarom végignézni

Én félek annál a jelenetnél

Jó, akkor kikapcsolom.

De tényleg nem baj, majd megnézzük máskor

Későre jár, bújjunk el.

Így a legjobb elaludni.

Istenem, ne engedd estére elkopni a reggeli mosolyomat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.